2015.12.06. 16:54, Arya
Hihetetlenül köszönöm ezt a díjat Sofynak, de sajnos nem fogom továbbküldeni senkinek. Természetersen rengeteg olyan blogot ismerek, akik szerkesztője megérdemelné, de pillanatnyilag magamat nem érzem rá méltónak. Ennek ellenére nagyon hálás vagyok, és lássunk is neki!
11 tény rólam:
-
Imádom a mosómedvéket.
-
Nem szeretem sem a csokit, sem a nutellát, sem semmi túl édes dolgot.
-
Hihetetlenül szeretek utazgatni.
-
Több mint fél éve párkapcsolatban élek. (Igen, úgy érzem ezt muszáj megemlítenem, mert hihetetlenül köszönöm a drágámnak, hogy kibírja a hülyeségeimet és ugyan úgy szeret mint eddig <3)
-
Szeretem a cuki dolgokat.
-
Tudom, hogy léteznek unikornisok és egyszarvúak.
-
Ha felnövök, lesz egy lovardám.
-
Minden vágyam egy régi magyaros kinézetű ház (nem parasztház!), egy hatalmas kályhával.
-
Imádok olvasni, ennek ellenére hihetetlenül kevés művet fogtam mostanság a kezembe.
-
Az egyik kedvenc filmem a Büszkeség és balítélet.
-
Imádom a telet, és már alig várom, hogy karácsony legyen!
És akkor a kérdések:
Miért kezdtél bele az oldalszerkesztésbe?
Nos, még öt éve nagyon oda voltam a Detective Conan c. animéért, és az első oldalam igazából ezzel foglalkozott. Sajnos az óta nem nézem az animét, és a mangát sem olvasom, de pont a minap gondoltam arra, hogy újra neki kellene ülni, de a +700 rész kicsit eltántorít. Pedig, ha már oldalt kezdtem miatta, hogy milyen frenetikus, akkor megérné. És pont ez a lényeg. Információt szerettem volna szolgáltatni az embereknek erről a csodálatos műről.
Tudsz css-kódot írni? Ha nem akkor szeretnéd megtanulni?
Ó, ez pont aktuális. Nos, az hogy tudok, enyhe túlzás. Ha van egy alap, akkor abban át tudom írni azokat a dolgokat, amiket kell olyanra, amilyet szeretnék (vagy legalább is valami hasonló sikeredik általában), de az hogy magamtól leüljek egy üres dokumentum elé és na essünk neki! az valahogy nem az én világom. De természetesen szeretnék majd megtanulni!
Mit gondolsz a kialakult trendről, avagy a csilivili sztráros design-ről. Tettszeneked neked?
Kövezzetek meg, de én nagyon nem szeretem őket. És nem csak egy-párat nem, az összeset. Még a kedvenc színésznőmről, Emilia Clarkról sem tudok hosszú ideig ilyen kinézetet tanulmányozni, mert egyszerűen megőrjít, hogy mennyire túlzásba viszik a csicsázást. Viszont a szép minimál dolgok nagyon tetszenek, és igazság szerint örülök annak, hogy már ezek is kezdenek bejönni, hova tovább népszerűbbek, mint a sztáros csilli-villis kinézetek.
Álltalában mennyi időt töltesz az oldalad kínézetének elkészítésével?
Nos, most olyan másfél órát vett igénybe az előző, lilás. De általánosságban olyan fél órát, vagy még annyit sem. De, aki gyakran jár fel tudja, hogy többnyire mennyire elnagyolt, kicsit sem szép kinézeteket gyártok, szóval ez meg is látszik. De általánosságban kedvem sincs hozzá, egyszerűen csak váltani akarok, mert már meguntam, de vagy semmi ötletem hozzá, vagy semmi kedvem, így a végferedmény is elég gáz szokott lenni.
Melyik régi mese a kedvenced?
Nos, tekintetbe véve, hogy még most is hajlamos vagyok leülni mesézni azt kell mondjam, nagyon sok van! Talán a legnagyobb kedvencnek a Totoro-t és a Chihiro szellemországbant mondanám, de ott vannak a Disney-k is, például a Kis hableány, vagy a Barbie-mesék, no meg a Pom-Pom, a Vizipók-csodapók és sorolhatnám még egészen holnapig, rengeteg van~
Van kedvenc könyved? Ha igen melyik.
Hm. Talán a Büszkeség és balítélet. Meg persze a Párválasztó sorozatból a The One. De itt is rengeteg könyvet fel tudnék sorolni. Nincs konkrétan egy kedvencem, hiszen rengeteg van!
Van kabalád? Ha igen mi az? És mikkor használod?
Nos, köveim vannak, amik mindig velem vannak. Van hegyikristályom, rózsakvarcom, türkizem, ametisztem és még jó pár. Igazság szerint nincs konkrét alkalom, hogy mikor használom őket. Mindig. Elvégre mindig szükség van egy kis segítségre, nemde? Hol arra, hogy meghozzák a kedvemet valamihez, hol arra, hogy megtanuljak valamit. Erre pedig tökéletesek a kövek, elvégre tudjuk, hogy mindegyik rendelkezik valamilyen rezgéssel.
Szeretnél egyetemre járni? Ha igen melyikre?
Főiskolára. Vagyis, elvileg, a hely, ahova készülök, jövőre már egyetem lesz, tehát.. Mindenesetre, konkrétan egyetemista sosem szerettem volna lenni. Nekem ez az egész egyetemista élet valahogy nem fekszik. Igen, elmegyek mindenképp, de csak azért, mert muszáj. Tanítónak készülök, illetve óvodapedagógusnak, és pár évig szeretném is művelni, de olyan 30 éves koromra abba szeretném hagyni. Lovakkal szeretnék foglalkozni, egy nekik készült kórház-félét szeretnék alapítani.Meg persze önkénteskedni például Malajziában.
Neked tetszenek Thomas Kinkade képei?
Nos, őszinte leszek, eddig még sosem hallottam erről a festőről, viszont köszönöm, hogy feltetted ezt a kérdést, mert valami meseszépek! Tény, hogy én jobban szeretem a kevésbé túlrészletezett festményeket, de ezekben meg pont az a varázslatos, hogy ennyire kidolgozottak, részletekbe menőek.
Várod már a karácsonyt?
Hogyne várnám! Mondjuk, most éppen építkezés folyik nálunk, tehát a karácsonyt nem fogjuk tudni úgy ünnepelni, ahogy eddig, de hihetetlenül karácsonyi hangulatom van. Készülődnek az ajándékok, az adventi koszorún pedig most is ég a két gyertya. És képzeljétek, annyira megörültem, mikor valamelyik nap jöttem haza iskolából, és már sötét volt, a karácsonyfán pedig (ami az utcánk tetején van) égtek az égők! Nálunk szokás szerint karácsony előtti héten szokták bekapcsolni, mert spórolás meg miegyéb, de annyira feldobott, hogy ezen az éven máshogy van.
Mit gondolsz a melegházasságról?
Hm. Ha most azt mondom, ellenzem, akkor rasszistának fogtok gondolni. Már pedig, ami azt illeti, egyáltalán nem támogatom a dolgot. Elfogadom, hogy két ugyan olyan nemű ember szereti egymást, az ágyban is egymásra találtak, de ez bárki bármit mond, egyáltalán nem természetes. És ez az egész melegfelvonulás is... Egészen addig nincs bajom a melegekkel, amíg ebből nem csinálnak divatot. Mert mit lát egy 12-13 éves gyerek? Hogy két felnőtt férfi elmegy felvonulni Budapesten és ki tudja még hol, mert hogy ez milyen jóságos dolog. Aztán meg azt vesszük észre a következő pillanatban, hogy őket is érdekli. Egy részegebb éjszakán, vagy mikor ki meri mutatni ezt a dolgot, csókolózik vagy lefekszik egy azonos nemből valóval, aztán esetleg odáig is fajulhat a dolog, hogy öngyilkos akar lenni, mert olyan nyomot hagyott benne ez az egész.
A gyereket a meleg pároknak mozgalom pedig ha lehet még a házasságtól is rosszabb. Biológia tagozatos vagyok, de szerintem annyira nem is kell beleásni magunkat a bioszba ahhoz, hogy tudjuk, a gyerekeknek egy egészséges anya- és apaképre volna szükség. És egy meleg szülőnél mi lesz? Két anyuci vagy két apuci? Kitől veszi a példát?Azt gondolná természetesnek, hogy az azonos neműeknek kell egymást szeretniük.
Alapvetően nagyon egyenlőség párti vagyok, mindnekinek ugyan olyan jogokat engednék meg, kicsit feministának is tartom magam. De ettől függetlenül az egyenlőséget ésszerű keretek között oldanám meg, és úgy, hogy azzal nem teszem tönkre az aktuális társadalmat, netán a későbbit is.
Köszönöm még egyszer a kihívást és a kérdéseket, Sofy!
Sziasztok!
Előre is bocsánat, hogy nem válaszolok külön nektek, meg olyan hosszadalmasan, mint az előbb, de ismételten csak ugyan azokat tudnám elmondani, mint akkor tettem. Nem itélek el senkit ilyen téren, tényleg csupán azért van bennem (is) ez, mert még a mai Világban nem annyira elfogadott ez a dolog. Biztos, hogy fognak változni az ezzel kapcsolatos gondolataim, ahogy a többi embernek is, de ehhez idő kell. Alapvetően sem tudjuk elfogadni egymást, olykor apró hibákért utálunk valakit, tehát igen. Van hova fejlődni.
Az egyenlőség pártiságot pedig konkrétan úgy értettem, hogy ha valamelyik férfi leszól csak azért, mert nő vagyok, és mert "Az asszonynak a konyhában a helye", na azon tudok igen csak kiakadni. És tudom, a melegek pedig hasonlóan rosszul éreznek, hogy ha én vagy bárki más ilyeneket mond. Sajnálom, senkit nem szerettem volna megbántani, viszont meghazudtolni sem tudom és akarom magamat. Elvégre, milyen lenne már ha azt mondanám, hogy szeretem a rózsát közben pedig a legutáltabb virág számomra. És ezt most senki se értse félre, példa volt arra, hogy mennyire nem szeretem azt, hogy ha valaki nem azt mondja, amit gondol vagy érez.
Igyekszem változni, igyelszem megtalálni az egyensúlyt, de egyelőre még nagyon nem tartok ott - de ez nem azt jelenti hogy nem vagyok fejlődő képes, tehát igen.
Köszönöm mindkettőtöknek a választ, a kommentet, remélem, hogy tényleg nem sértettem meg senkit túlzottan, ha pedig mégis, elnézést kérek.
További szép estét! :)